.....................
Meghaltam, itt vagyok,a testem a lelkem boldogság önt el....Nem ugy mint eddig, szarban, hugyban, tétlenül egymagam, mikor már képtelen vagyok bármit is megtenni.
Minidg csak egyedül. Hiányzol...Eddig itt voltál nekem. Szívjuk egymás vérét. Örülünk annak amink van, láthatjuk unokáinkat. Együtt egészségben betegségben, kitartottunk egymás mellett. Megvan mindneünk, boldog család, ház, gyerek, autó. Dolgoztunk és probáltunk mindnet megadni gyermekünknek.
Hiszen ő az egytelen. Megtanitottuk mindnere kiskora óta amire minket is megtanitottak. Láttuk felnőni, megadtunk neki mindnet. Egy igazi szerelemből született.
Egy hitrelen jött esküvővel koronáztuk meg pár éves kapcsolatunk, hiszen szeretük egymást mióta csak megpillantottuk. DE voltak igazán pörgös évek is.
Dolgoztunk, hogy mindenünk meglegyen. Mikor még az első állás miatt aggodtam. De a legszebb évek akkor is az egyetemi évek. Buli, csajok ,haverok, az első autó.
Ezt vártuk mióta csak középsuliba kerültünk , pedig ott is jo dolgunk volt, még nem tudtuk mi az a gond, probléma. Emlékszem az első nagy szerelemre...megölt és istenné tett.
Az első berugás, komoly tapasztalat de erre vártunk gyerek korunk óta mikor probálhatjuk ki az italt a cigit. A feledhetetlen első csók hatodikosan.
Bár még olvasni sem tudtunk mégis izgalommal töltött el mikor beléptünk az iskolába. Nem akartuk otthagyni a homokozót a dömpert....csak játszottunk.
Bár eddig se volt más dolgunk csak ettünk, ittunk és még többet jáccotunk. ÉS mikor még egy ölelésnek is ugy örültünk pedig csak egy éve kezdtük el felfedezni a világot.
Pedig 9 honappal ezelőtt még nem is tudtuk mi vár ránk, mikor kibujtunk anyáink fenséges combjai közzül.
De tudjátok mit ....ha megtehetném ujra és ujra végigcsinálnám , egy dolog miatt.
Szerintem már tudjátok........
